Megjártam a rosszlányok játszótereit. Nem volt tolongás. Két igen szép félvér lány unatkozott egy fekete merci mellett ott, ahol eddig sorban álltak kuncsaftért. Vagy 100 méterrel feljebb állt még 2 fekete kocsi kopaszokkal, levetkőztettek a szemükkel és finoman szóltak, hogy vagy letesztelnek és beállok a melóba, vagy csirkeaprólék. Nem vágytam az ISO 140000 akárhanyas minősítésükre, felvettem a nyúlcipőt.
Eddig itt minden fogatlan vénasszony kuncsafthoz jutott, most pedig a minőségi portéka sem megy. Ich bin über ein bisschen überrascht und vertauscht. Ich soll nach Wien zurück, und Budapest vergessen. Verdammt!
